1.) Az egész blogsablon boldogtalanul banális. Mind a szerkesztés, mind a megjelenítés. Bocs, de szeretem a szép blogokat.

2.) A szerkesztőpanel kegyetlen puritánsága. Értem én, hogy a tartalom a lényeg, magam is így gondolom, de amikor igen hosszú bejegyzéseket írok, szeretem a színes betűket, kiemeléseket, és egyéb technikai bravúrokat, amivel a kövér szövegtörzs egy kicsit barátságosabbá tehető és nem csak a legelszántabbak mernek nekiesni a reménytelenül hullámzó betű-tengernek. Bocs, de nem tudom elengedni a virtuális filctollaimat.

3.) Nem szeretem a reklámot az oldalamon, pláne, ha nem szólhatok bele. Én ingyen írok, nem kapok érte semmit, hát legalább a játszóteremre hadd válogassam meg, hogy kit és mit engedek be. Arról nem is szólva, hogy az ókori témájú és hangulatú oldalon szánalmasan és közönségesen hat egy mozgásérzékelős lámpa meg egy felfújható matrac reklámja. De ám legyen. Értem én, hogy a felület üzemeltetőjének meg kell élnie valamiből. De az nem az én munkám lesz.

4.) Van egy rakás olyan dolog, amit szeretnék megosztani. Amit itt szintén technikai okok miatt nem tehetek meg. Oldalsávok, linkgyűjtemény, dinamikus tartalmak. Mert van ám itt több minden, nem csak cikkek.

5.) A statisztikai adataimat akkor látom, ha a Nagy Testvér is úgy akarja. Mondom, én nem kértem és nem kaptam ezért egyetlen fillért sem, ahogyan a blogolók nagy része nem ebből él. De indokolatlan eljárásnak tartom, hogy ezt az egy kis élvezetet elvegyék tőlem. Nem akarom. Adatokat akarok. Mert szeretném, ha dagadna a májam, hogy kapok egy virtuális fejsimogatást az írásomért (ami a szolgáltatónak amúgy nem kerül semmibe).

6.) Itt van ez az Origó-kérdés. Csábítóan hangzik és valóban látványos nézettségi adatokat lehet vele elérni. DE. Valaki gondol egyet, és megoszt. Vagy nem. A logikát és az értelem nyomait még nem fedeztem fel, inkább összeesküvés-elméleteket gyártottam, de arra meg kár pazarolni az időmet. Szóval nem gondolom, hogy remegnem kellene egy kegyes megosztásért, amikor a tartalmat én szolgáltatom (továbbra is gyenge minőségű technikai háttérrel).

7.) Továbbra is Origó. Nem gondolom, hogy egy ókori témájú írást rendszerint két csöcs közé kéne passzírozni. Ez nem csak a Kacagóra igaz, többször tapasztaltam elborzadva, hogy minőségi, kulturális írások szomszédai obszcén, igénytelen, ócska hulladékok. Legalább illene megbecsülni a kulturális tartalmak szolgáltatóit. Egy csecsmentes zónával.

8.) Origó - és mindjárt befejezem. Nyilván a görög-római kultúra erotikával túlfűtött dolog, de egészen elképeszt, hogy aki a cikkek ajánlóját összeválogatja és magvas mondatokkal igyekszik felhívni a figyelmet az írásra, egy hormonális túltengésben szenvedő tinit is felülmúl a szexuális fantáziálásaival. Értem én, hogy egyesek szerint csak szexszel lehet mindent eladni, de azért egy görög oszlop-ismertetőben ne lássunk már erotikus tartalmat! Prűd vagyok? Hadd legyek. Ebből én nem kérek.

9.) A karácsonyi időszakban persze az obszén tartalmak nem csökkentek, a hipokrita perselykeresztényeknek viszont sok volt egy Saturnaliás írás - mellesleg a régi Róma egyik legizgalmasabb ünnepe. Zárójelben: az XY 'villantása' (értsd: meztelenkedése) nem üti ki a keresztény erkölcsök biztosítékát. Ez nyilván nem az én dolgom, hogy megítéljem, de annyit tehetek, hogy ebből nem kérek.

10.) Karácsonyra volt egy koncepcióm, amit szerettem volna megvalósítani. Ennek a 'technikai malőr'- nevezetesen hogy még belépni sem tudtam - gátat vetett. Nagyon felbosszantott, mert tényleg tök jól elterveztem. És übrigens az oldal finoman szólva messze van a professzionálistól, tehát nem értem, hogy ezen a minimál-oldalon mi tud elromlani. Havonta.

+1.) Így hát mindenkinek köszönöm, aki itt volt velem és olvasott, a történetnek nincs ám vége! Sokminden van még a tarsolyomban (stílusosabban a stolám redőiben), a delfinek tovább kacagnak:

www.kacagodelfinek.blogspot.com

Várok mindenkit szeretettel, és belátom, ez a felület egy rossz döntés volt.