Patroklosz sírva meséli el Akhilleusznak, hogy a sok akháj hős már mind meghalt vagy sebesülten fekszik. Kéri Akhilleuszt, hogy hadd vegye fel az ő fegyverét, és menjen harcba helyette. Patroklosz bízik benne, hogy ha a trójaiak őt nézik Akhilleusznak, megfutamodnak, így az akháj sereg legalább egy lélegzetvételnyi szünethez jut. Akhilleusz beleegyezik, de meghagyja Patroklosznak, hogy csak riassza el a trójaiakat, aztán azonnal térjen vissza. Az akhájok pedig adják vissza a rabnőjét, és adjanak neki kincseket- ezt is Patroklosznak kellene elintéznie. Figyelmezteti Patrokloszt, hogy Trója várát ne ostromolja (mert az majd az ő dicső feladata lesz).

    A trójaiak meggyújtják az első hajót, mire Patroklosz végre felölti Akhilleusz fegyverzetét és csatába indul. Akhilleusz fegyverzetéből egyedül a dárdát nem veszi magához Patroklosz, mert azt nem bírja el (ezt még Kheirón kentaur adta Akhilleusznak, hogy hősöket öljön a kőrisből készült hatalmas dárdával). Automedón befoja a lovakat a szekérbe (Xanthosz és Baliosz- Akhilleusz halhatatlan lovai, még az istenek adták Péleusznak).

    Akhilleusz közben csatába hívja a mürmidónjait. A mürmidónok vezetői: Meneszthiosz, Eudórosz, Peiszandrosz, Phoinix és Alkimedón. Akhilleusz áldozatot mutat be a harcosaiért (egy arany serlegből bort loccsant Zeusznak).

    A trójaiak természetesen bedőlnek a cserének: azt hiszik, hogy Akhilleusz jött el a csatatérre, vadul hátrálni kezdenek. Patroklosz az első lándzsavetésével megöli Püraikhmészt. Hátrálás közben azért változatlan intenzitással folynak tovább a harcok, Árész legnagyobb örömére. Menoitiadész megöli Aréilükoszt, Meneláosz megsebesíti Thoászt, Megész ledöfi Amphikloszt, Antilokhosz Atümnioszt, Tharszümédész Mariszt, Aiász Kleobúloszt, Peneleósz Lükónt, Mérionész Akamászt, Ídomeneusz Eurümászt (szóval az akhájok ritkítják a trójaiakat).

    Patroklosz a háború dühös fúriájaként harcol, áldozatai: Protonoosz, Thesztór, Erüláosz, Amphoterosz, Eurümász, Epaltész, Tlépolemosz, Damasztoridész, Pürisz, Ípheusz, Euipposz és Argeadész Polümélosz. Szarpédón látja ezt a nagy öldöklést, próbálja a lükiébeli harcosokat biztatni, hogy bátran szálljanak szembe az ellenséggel, bárki is legyen az.

    Szarpédón lepattan a szekeréről és Patroklosszal találja magát szemben. Zeusz már előre siratja a kedvenc fiát (Szarpédón), sőt, elgondolkodik rajta, hogy mi lenne, ha mégis élve kimentené a csatából. Ám Héra figyelmezteti, hogy ha Zeusz a kedves fiát kimenekíti a harcból, a többi isten végtelenül dühös és irigy lesz, mert sokaknak harcol szeretett fia a trójai háborúban. Ám ha Szerpédónnak meg kell halnia, akkor Halál és Álom vigye el a testét Lükié mezejére (haza), ahol a szerettei balzsamba boríthatják és megkaphatja a holtaknak kijáró adót ( a sírhalmot és az emlékoszlopot).

    Patroklosz leöli Tharszüméloszt, Szarpédón fegyvernökét. Patroklosz és Szarpédón kocsival összecsap: Szarpédón elvéti a támadást, ám Patroklosz a dárdáját egyenesen Szarpédón szívébe mártja. Szarpédón az utolsó leheletével is biztatja barátját, Glaukoszt, hogy harcoljon bátran. Ádáz küzdelem folyik Szarpédón holttestéért: Hektór megöli Epeigeuszt, Patroklosz Íthaimenidész Sztheneláoszt, Glaukosz Bathükleuszt, Mérionész Láogonoszt. A vérontás mellett természetesen folyik az elmaradhatatlan hőzöngés és dicsekvés is.

    Apollón a közeli folyóban lemossa Szarpédón tetemét, nemenyésző lepelbe burkolja és átadja Álomnak és Halálnak, hogy vigyék haza. Patroklosz további áldozatai: Adrésztosz, Autonoosz, Ekheklosz, Megadész, Perimosz, Episztór, Melanipposz, Múliosz, Elaszosz és Pülartész.

    Patroklosznak már sok van a rovásán, Zeusz azon töpreng, mikor ölesse meg. Patroklosz természetesen elfelejti az Akhilleusznak tett ígéretét: ész nélkül hősködik, egyenesen a várig üldözi a hátráló trójaiakat. Patroklosz háromszor hág föl a bástyára, de Apollón (aki védelmezi Tróját) mindháromszor visszataszítja: nem ez Patroklosz végzete, hogy bevegye Trója várát. Hektór a Szkaiai kapukban állva hezitál, hogy mit csináljon, amikor Apollón Ásziosz alakjában (Hektór nagybátyja, Hekabé öccse) odalép hozzá, és megmondja, hogy mit kell tenni: rajta Hektór, kövesd Patrokloszt! Hektór a többi akhájra fittyet hányva üldözőbe veszi Patrokloszt. Patroklosz felkap egy hatalmas követ, és kiüti vele Hektór szekérhajtóját, Kebrionészt. Patroklosz szájhősködik egy sort, Kebrionész teteme felett Hektórral ketten megvívnak.

    Apollón hátulról megtaszítja Patrokloszt: lehullik a fegyverzete, védtelen marad, a lándzsája is eltörik. Ekkor Panathoidész Euphrobosz a lándzsájával megsebesíti, Patroklosz döbbenten hátrál. Hektór látja a helyzetet és lándzsáját Patroklosz ágyékába mártja. A hős eldől, mint egy fa. Meghal. Hektór sem képes megállni, hogy néhány hencegő szóval ne monologizáljon a haldokló Patroklosz felett.

    Hektór biztos benne, hogy Akhilleusz volt ilyen alávaló, ő küldte Patrokloszt, hogy ölje meg Hektórt (és nem maga, személyesen jött el). Patroklosz azonban felvilágosítja Hektórt, hogy hátrább az agyarakkal, mert a végzet, majd Euphorbosz, és csak harmadikként Hektór végzett vele. Patroklosz megjósolja, hogy hamarosan Hektór is követi őt a halálba, majd elhagyja az élet utolsó szikrája is a testét. Ám Hektór tovább henceg, hogy miért halna meg ő, mi van, ha ő öli meg Akhilleuszt? Kirántja a tetemből a dárdáját, egyenesen Automedónnak támad (Akhilleusz fegyverese), de az elmenekül (Akhilleusz fürge lovai menekítik ki).