Iliász: huszadik ének - hogy legyen kedved elolvasni

   Zeusz gyűlésbe hívja az isteneket. Kijelenti, hogy ő a továbbiakban nem avatkozik bele a trójai háborúba, most már csak külső szemlélőként vesz részt. Az isteneknek ettől a pillanattól fogva mindent szabad: bárki beavatkozhat a háború folyamába, Zeusz szabad kezet ad nekik.

    A görögöket segítik: Héra, Pallasz Athéné, Poszeidón, Hermész és Héphaisztosz. A trójaiakkal vannak: Árész, Apollón, Artemisz, Létó, Xanthosz (égi nevén Xanthosz, az emberek nyelvén Szkamandrosz) és Aphrodité.

   Az ostrom végén feltehetően volt egy földrengés is (Poszeidón úgy megrázta a mélyben a földet, hogy a magas Ída hegye is beleremegett). Aineiászt Apollón Lükáón alakjában buzdítja, hogy szálljon szembe Akhilleusszal. Ám Aineiász józan ember: tudja, hogy felesleges szembeszállnia Akhilleusszal, mert erős istenek segítik, jelen állapotában épp legyőzhetetlen. Ám Apollón hatalmas erőt fúj Aineiászba, aki csak nekiindul Akhilleusznak.

   Aineiász közben elmeséli a dardánok eredetét. Zeusz nemzette Dardanoszt, Dardanié alapítóját (a trójaiak és a dardánok közös őse), amikor még laktak ebben a térségben emberek. Dardanosz fia Erikhthoniosz (a dardánok első fejedelme), akinek háromezer csodálatos kancája volt. Boreász azonban szerelemre lobbant a kancák iránt, s mén alakjában jó néhányat meg is hágott. Ebből a frigyből tizenkét csikó született: ezek úgy ugrándoztak a kalász tetején, hogy az nem hajlott meg alattuk, a tenger habjain is képesek voltak futni. Erikhthoniosz fia Trósz, a trószok első fejedelme. Trósznak három fia volt: Ílosz, Asszarakosz és Ganümédész (Ganümédész volt a legszebb az emberek között, ezért az istenek elorozták őt, így lett Zeusz töltögetője). Ílosz fia Láomedón, Títhonosz, Priamosz, Lamposz, Klütiosz és Hiketán. Asszarkosz fiai: Kapüsz, Kapüsz fia Ankhíszész, Ankhíszész fia Aineiász és Priamosz fia Hektór. A családi ismertető után Akhilleusz és Aineiász összecsapnak.

   Akhilleusz pajzsa: két réteg érc, két réteg ón és egy réteg arany (ez volt kívül); gyakorlatilag lehetetlen áttörni. Ám Poszeidón meglátja, hogy Akhilleusz és Aineiász csatázik. Nem engedheti meg, hogy Aineiász odavesszen, mert mint mondja, Aineiász a legkedvesebb Zeusznak, akit halandó nő szült (nem egyértelmű a dolog- inkább aki halandó fia), és Aineiász nem halhat meg nyom nélkül (utód nélkül). Szóval meg kell menteni. Priamosz fiát viszont gyűlöli Zeusz.

   Poszeidón ködöt bocsát Akhilleusz szemére és Aineiászt elviszi a csata színteréről. Poszeidón a csatatér szélén teszi le Aineiászt, és megmondja neki, hogy ne siessen meghalni. Amíg Akhilleusz életben van, mentse az irháját, de amint elesik, lehet az első sorban vitézkedni, mert egyedül Akhilleusz az, aki végezni tud vele.

   Apollón most Hektór fülébe sutyorog: húzódjon hátrébb. Hektór jó fiú, hallgat az isteni szóra, hátrább vonul. Akhilleusz előre tör, gyilkolja a trójaiakat, az első áldozata Íphitón. Ezután ledöfi Démoleónt, Hippodamászt és Polüdóroszt. Hektór már nem bánja, hogy a hátsó sorban harcol, amikor meglátja szeretett öccsét, Polüdóroszt, amint a beleit babusgatja. Szembeszáll Akhilleusszal. A két harcost az istenek választják szét, nem engedik, hogy egymásnak essenek.

   Akhilleusz dühödten harcol tovább, Hektórt az istenek védik.Áldozatai: Drüposz, Démúkhlosz, Philétoridész, Láogonosz, Dardanosz, Trósz, Múliosz, Ekheklosz, Deukalión, Rhigamosz és Aréithoosz. Akhilleusz már szügyig gázol a vérben, de nem bír jóllakni az öldökléssel.

 

0 Tovább

Iliász: tizenkilencedik ének - hogy legyen kedved elolvasni

   Hajnalban Akhilleusz még mindig Patroklosz teteme felett gyászol, így talál rá Thetisz. Akhilleusz felölti a fegyvereket, amelyek káprázatosak, valóban látszik rajtuk, hogy egy isten keze munkája. Akhilleusz aggódik, hogy Patroklosz tetemét fölfalják a legyek és a dögbogarak, férgek lakmároznak a húsából, de Thetisz megnyugtatja, hogy ő majd gondoskodni fog Patroklosz teteméről, nem engedi, hogy megrohadjon. Thetisz ambrósziát cseppent a holttest orrába, hogy friss maradjon.

    Akhilleusz gyűlést hív össze, Diomédész és Odüsszeusz sérülten ugyan, de részt vesznek, megy Agamemnón is. Akhilleusz szóra emelkedik, és kinyilvánítja, hogy bár továbbra is haragszik Agamemnónra, de itt az idő, hogy félretegyék személyes ellentétüket és közös erővel szálljanak szembe a trójaiakkal. Agamemnón nem áll fel, nem megy a kör közepébe, hanem a székében ülve mondja el a magáét: az Ártás egy isten, ő csepegtet mérget az emberek (és még a hatalmas istenek) szívébe, tehát minden rossz szándék tőle származik. A hatalmas istenek sem tudnak ellenállni az ármánykodásnak, így teljesen érthető, hogy Agamemnón maga is beleesett ebbe a hibába (és legfőképp megbocsátható). Agamemnón megerősíti a sok ajándékot, amit Akhilleusznak szán engesztelésül, de Akhilleuszt mindez nem érdekli, türelmetlen, menne már a harcba.

    Odüsszeusz javasolja, hogy előbb etessék meg a katonákat, mert éhesen mégsem lehet harcba indulni. Akhilleusz köti az ebet a karóhoz, hogy mihamarabb induljanak a harcba, majd esznek utána. Már nem érdeklik sem a kincsek, sem az elbitorolt rabnője, akire esküszik Agamemnón, hogy egy ujjal sem érintette. Ám Odüsszeusz rendet rak, Phűleusz, Megész, Mérionész, Melanipposz, Kreiontiadész, Lükomédész és Thoász előhozzák Agamemnón sátraiból a kincseket. Talthübiosz pedig hoz egy vadkant, akit Agamemnón áldozati állatként leöl és Zeuszhoz fohászkodik, hogy sújtsa őt a hamis eskütevőknek járó büntetéssel, ha nem mondott igazat Bríszéisszel kapcsolatban. Talthübiosz az elvágott torkú vadkant pedig a tengerbe hajítja.

    A mürmidónok Akhilleusz sátrába hurcolják a kincseket. Amikor Bríszéisz meglátja Patroklosz tetemét, sírva fakad. (Patroklosz vigasztalta Bríszéiszt, amikor Akhilleusz feldúlta Műnész várát és megölte Bríszéisz férjét: Akhilleusz törvényes feleségévé fogja tenni Bríszéiszt.) Akhilleusz azonban a halott barátjával beszélget: elmondja, hogy Patroklosz fontosabb számára az apjánál (Péleusz), sőt még a fiánál is (Neoptolemosz), akiről biztosat nem tud, csak annyit, hogy Szkűrosz szigetén nevelkedik (ha él).

    Zeusz megsajnálja a gyászoló Akhilleuszt és utasítja Pallasz Athénét, hogy segítsen rajta. Athéné ambrosziát csepegtet a keblébe, hogy az éhség harc közben ne gyűrje le. Automedón, Akhilleusz kocsihajtója befogja az isteni lovakat (Xanthosz, Baliosz). Akhilleusz megkéri őket, hogy ne hagyják őt ott a csatatéren (élve vagy halva), mint ahogyan Patroklosszal tették. Héra istennő megoldotta a lovak nyelvét, így Xanthosz válaszol: ma még élve fogják hazahozni, de közel a vég napja, és ehhez semmi közük az isteni lovaknak, hanem ez a végzet, a Moira. Akhilleusz amúgy csak egy ember, még ha hős is (nem úgy, mint az isteni lovak), akinek az a sorsa, hogy egy isten és egy ember leigázza. Ám az Erínüszek itt megakasztották a beszédét. Akhilleusz a saját halálának tudatában vágtat a harcba.

0 Tovább

Iliász: tizennyolcadik ének - hogy legyen kedved elolvasni

    Antilokhosz elviszi Patroklosz halálhírét Akhilleusznak, aki teljesen kiborul: kezeivel a port markolja, fejére szórja és elcsúfítja az arcát. Akhilleusz őrjöng a fájdalomtól, még a zsákmányolt nők is felsírnak bánatukban.

    A tenger mélyén Néreusz lányai Thetisz köré gyűlnek: Kűmodoké, Glauké, Thaleia, Thoé, Nészaié, Szpeió, Halié, Kűmothé, Aktaié, Limnreia, Melité, Iaria, Amphithoé, Agaué, Dótó, Prótó, Pherúsza, Dűnamené, Dexamené, Amphinomé, Kallianeira, Dórisz, Panopé, Galateia, Némertész, Apszeudész, Kallianassza, Ianeira, Klümené, Ianassza, Maira, Óreithüia és Amatheia. Thetisszel együtt siratják Patrokloszt. Thetisz felmegy Trójába, hogy gyászában támaszt nyújthasson fiának. Akhilleusz elmondja anyjának, hogy Patroklosz halála mellett még Hektór a fegyvereit is elrabolta (ezeket a fegyvereket az istenek adták ajándékba Péleusznak aznap, amikor feleségül vette Thetiszt).

    Akhilleusz azon nyomban be akarja magát vetni a harcokba, hogy megölje Hektórt, és ezzel megbosszulja Patroklosz halálát. Thetisz emlékezteti rá, hogy épp nincs egy szál fegyvere sem, mert azokat Hektór elorozta, és bár nem élvezheti őket már soká, mégis, kétségtelenül a birtokában vannak.

    Thetisz megígéri, hogy amint Hajnal felkel, azonnal elmegy Héphaisztoszhoz és csináltat új fegyverzetet Akhilleusz számára. Csak annyit kér, hogy legyen türelmes, míg a fegyverek elkészülnek, addig tartogassa a bosszúját.

    Héra (a többi isten tudta nélkül) elküldi Íriszt Akhilleuszhoz, hogy csináljon már valamit, mert az akháj hősök hiába védelmezik Patroklosz tetemét, Hektór megfékezhetetlen. Akhilleusz hezitál, mert nincs fegyvere, amiben menjen, de az isteni követ meggyőzi, hogy menjen úgy, ahogyan van, mert már a jelenléte is el fogja riasztani a trójaiakat, így az akhájok egy lélegzetvételnyi szünethez jutnak.

    Akhilleusz az árok túlsó (már a trójaiak szemszögéből nézve túlsó) partjáról háromszor bődül el, feje felett Pallasz fenyegető tüzet gyújt. Az ordítástól még a paripák is meghátrálnak, tizenkét trójai nyársalja fel magát a saját dárdájára vagy leli halálát a saját szekere romjai alatt. Patroklosz tetemét eközben sikeresen kimenekítik a csatából.

    A trójaiak gyűlést tartanak. Púlüdamász azt javasolja, hogy vonuljanak vissza a várba, mert az éjszaka most még visszatartotta Akhilleusz haragját, de reggel kő kövön nem marad, és ő legalább bevallja, hogy fél Akhilleusztól. Hektór ellenzi az ötletet, mivel végre nyerésre állnak. Athéné azonban elvette a trójaiak eszét, így azok mind Hektór pártját fogják, noha Púlüdamász adott jó tanácsot. Kint maradnak a gályáknál, ott készülnek megütközni Akhilleusszal.

A görögök egész éjjel siratják Patrokloszt. Akhilleusz esküt tesz a halott barátjának: addig nem temeti el, amíg Hektór levágott fejét és fegyverét nem hozza a teteme mellé és tizenkét fiatal trójait fog lenyilazni Patroklosz halotti máglyája előtt.

    Patroklosz tetemét lemossák: egy tripuszban vizet forralnak, azzal mossák le a vért, olajjal kenik meg a testet, a sebekbe „kilencéves kenetet töltöttek”, majd kerevetre helyezték és puha gyolccsal fedték be főtől lábfejig, és a végén egy fehér lepellel borították be (mumifikálás?).

    Közben Thetisz megérkezik Héphaisztoszhoz, akit épp nagy munkában talál a fújtatóknál: húsz háromlábast készít (magának). A tripuszokra aranyos kerekeket rak, hogy azok maguktól haza tudjanak gurulni. Épp a fülek rögzítéséhez szükséges szögeket kapalálja. Kharisz, Héphaisztosz felesége üdvözli Thetiszt és étellel kínálja. (Thetisz mentette meg Héphaisztoszt, amikor anyja ledobta az Olümposzról; kilenc évig lakott a tengerek mélyén, a tengeri barlangokban; Héphaisztosz tartozik Thetisznek, ahogyan Zeusz is adósa volt egy szívességgel.) Thetisz elmeséli Akhilleusz egész történetét, Héphaisztosz azon nyomban neki is kezd a fegyverzet elkészítésének.

    Először a pajzsot készíti el. Hármas karimája van, a szíja ezüstből készül. Öt rétegű lett végül a pajzs, sok kép díszíti. Legbelülre kerül a föld és az ég, a tenger, a nap és a telihold, a csillagok, melyek az ég peremét koszorúzzák, a csillagképek (Órión, Fiastyúk, Medve). A legbelső résztől kifele haladva két város következik: ezek földi halandók városai. Az egyikben lakodalmat ülnek, s a menyasszonyt vezetik a város utcáin nászdalokat énekelve. A piactérnél elhaladva épp perlekedés folyik: ketten civakodnak egy meggyilkolt ember vérdíja felett. A másik város előtt két hadsereg áll fegyverben, fel akarják dúlni, ki akarják fosztani. A várvédők között feltűnik Árész és Athéné: mindketten aranyból vannak, arany öltözéket viselnek (az istenek nagyobbak, mint a halandók). A seregtől nem messze egy nyáj közeledik két pásztorral, sípon játszanak és vidorak (ittasak?). A lesben állók kitörnek leshelyükről, megölik a gyanútlan pásztorokat és elhajtják a hófehér juhokat. A katonák a zajra a folyóparthoz sietnek, a nyájhoz, és megvívnak a tolvajokkal. A harcolók között ott van Viszály, Zaj és Vész, a halottakat húzzák maguk után. Egy szántóföldet is látunk, amint a vetők hajtják a barmot, amikor elérnek a sor végére, társaik mézes borral kínálják őket. Búzamezőt is látunk, a béresek épp aratnak, sarlót lendítenek a kezükben, a kévekötők pedig a másik oldalon serényen dolgoznak. A barázdák fölött áll a király, kezében pálcát tart. Távolabb egy tölgyfa alatt lakoma van, tulkot áldoznak, a nők főznek. Egy szőlőskertet is látunk, épp szüretelnek, a szép szüzek fonott kosarakban hordják a szőlőt. Köztük egy fiú áll, lanton játszik és Linosz dalát énekli. Egy mezőn egyenesszarvú marhák (tehenek) az istállóból a mezőre mennek; egy nádas a part közelében. Utánuk négy pásztor és kilenc kutya lépdel. A legelső sorban két vad oroszlán ugrik a bikára. A pásztorok és a kutyák hiába próbálják elüldözni az oroszlánt, az nyugodtan lakmározik az áldozatából. Azután látunk egy legelőt egy völgyben, juhokkal, akóllal, karámmal és kunyhókkal. Egy szépséges táncteret is látunk, pont olyat, amelyet Daidalosz épített Ariadnénak Knósszoszon. A fiatalok táncolnak, egész kis tömeg veszi őket körül. A legkülső peremen az óceán látható.

    Miután Héphaisztosz befejezte a pajzsot, elkészíti a páncélt, a sisakot (aranyos forgóval), a lábvértet (ónból). Mikor mindezekkel elkészül, átnyújtja őket Thetisznek.

 

0 Tovább

Iliász: tizenhetedik ének - hogy legyen kedved elolvasni

    Meneláosz vigyáz Patroklosz holttestére. Euphorbosz ront rá, hogy elorozza Patroklosz fegyverzetét, ám Meneláosz egy oroszlán bátorságával védi, majd nyakon szúrja Euphorboszt (a testvérét is Meneláosz ölte meg). Ám Apollón elirigyli a fegyverzetet, és Hektórt küldi rá, Mentész alakjában tüzeli fel, hogy ne hagyja, hogy Meneláoszé legyen a fegyverzet, ami a hős Akhilleusz tulajdona. Mire Hektór dönt és odasiet, Meneláosz már elpucolt, Patroklosz tetemét hátrahagyva, rajta az értékes fegyverekkel (nem akar megvívni Hektórral, mert tudja, hogy alul maradna a trójai hőssel szemben).

    Hektór felölti Akhilleusz fegyverzetét és csatába száll Aiásszal (Telamón fia), akit Meneláosz hívott erősítésként. Hektór oldalán harcolnak: Medón, Glaukosz, Therszilokhosz, Aszteropaiosz, Deiszénór, Hippothoosz, Phorküsz, Khromiosz és Ennomosz. Meneláosz is erősítést kér, akik jönnek: Aiász (Oileusz fia), Ídomeneusz, Mérionész, és még sokan mások, akik nincsenek név szerint említve.

    Nagy csata támad a tetem körül: Aiász megöli Hippothooszt, aki épp Patroklosz tetemét akarja elhurcolni, miután bokájánál átfűzött egy zsinórt. Hektór Aiászra céloz, de Szkhedrioszt öli meg, majd Aiász végez Phorküsszel. Aineiász megöli Leiókritoszt, Lükomédész Hippaszidész Apsziáónt.

Kissé távolabb Akhilleusz halhatatlan lovai siratják (!) Patrokloszt. Zeusz megsajnálja a két lovat, és megígéri nekik, hogy sosem fogja megengedni, hogy Hektór megkaparintsa őket.

Benneteket, ti szegények, mért adtunk a halandó

Péleusznak? Ti sosem vénültök s el nem enyésztek.

Tán hogy részt vegyetek nyomorában az emberi fajnak?

Mert hisz az embernél a világon nincs nyomorultabb

Mindama lény közt, mely lélegzik s mászik a földön.”

(443-447)

    Így Automedón, a kocsihajtó is megmenekül, mert Zeusz erőt fúj a lovakba, azok visszavágtatnak a görög táborba, a hajókhoz. Hektórnak pont Akhilleusz lovaira fáj a foga.

    A harc tovább folyik: Meneláosz megöli Podészt, Púlüdamász Péneleószt, Ídomeneusz dárdát dob Hektórra, de elvéti. Hektór is célbe veszi Ídomeneuszt, de helyette Mérionész kocsihajtját, Koiranoszt találja el.

    A görögök belátják, hogy maga Zeusz segíti a trójaiakat, minden harci kedvük elillan. Meneláosz Antilokhoszt bízza meg a feladattal, hogy vigye el Akhilleuszhoz Patroklosz halálhírét. Mérionész és Meneláosz kivonszolja Patroklosz tetemét a csatatérről. A két Aiász vállvetve tartják vissza a trójaiak vérmes hordáját, akik minden erejükkel meg akarják akadályozni, hogy elvigyék Patroklosz tetemét.

 

0 Tovább

Iliász: tizenhatodik ének - hogy legyen kedved elolvasni

   Patroklosz sírva meséli el Akhilleusznak, hogy a sok akháj hős már mind meghalt vagy sebesülten fekszik. Kéri Akhilleuszt, hogy hadd vegye fel az ő fegyverét, és menjen harcba helyette. Patroklosz bízik benne, hogy ha a trójaiak őt nézik Akhilleusznak, megfutamodnak, így az akháj sereg legalább egy lélegzetvételnyi szünethez jut. Akhilleusz beleegyezik, de meghagyja Patroklosznak, hogy csak riassza el a trójaiakat, aztán azonnal térjen vissza. Az akhájok pedig adják vissza a rabnőjét, és adjanak neki kincseket- ezt is Patroklosznak kellene elintéznie. Figyelmezteti Patrokloszt, hogy Trója várát ne ostromolja (mert az majd az ő dicső feladata lesz).

    A trójaiak meggyújtják az első hajót, mire Patroklosz végre felölti Akhilleusz fegyverzetét és csatába indul. Akhilleusz fegyverzetéből egyedül a dárdát nem veszi magához Patroklosz, mert azt nem bírja el (ezt még Kheirón kentaur adta Akhilleusznak, hogy hősöket öljön a kőrisből készült hatalmas dárdával). Automedón befoja a lovakat a szekérbe (Xanthosz és Baliosz- Akhilleusz halhatatlan lovai, még az istenek adták Péleusznak).

    Akhilleusz közben csatába hívja a mürmidónjait. A mürmidónok vezetői: Meneszthiosz, Eudórosz, Peiszandrosz, Phoinix és Alkimedón. Akhilleusz áldozatot mutat be a harcosaiért (egy arany serlegből bort loccsant Zeusznak).

    A trójaiak természetesen bedőlnek a cserének: azt hiszik, hogy Akhilleusz jött el a csatatérre, vadul hátrálni kezdenek. Patroklosz az első lándzsavetésével megöli Püraikhmészt. Hátrálás közben azért változatlan intenzitással folynak tovább a harcok, Árész legnagyobb örömére. Menoitiadész megöli Aréilükoszt, Meneláosz megsebesíti Thoászt, Megész ledöfi Amphikloszt, Antilokhosz Atümnioszt, Tharszümédész Mariszt, Aiász Kleobúloszt, Peneleósz Lükónt, Mérionész Akamászt, Ídomeneusz Eurümászt (szóval az akhájok ritkítják a trójaiakat).

    Patroklosz a háború dühös fúriájaként harcol, áldozatai: Protonoosz, Thesztór, Erüláosz, Amphoterosz, Eurümász, Epaltész, Tlépolemosz, Damasztoridész, Pürisz, Ípheusz, Euipposz és Argeadész Polümélosz. Szarpédón látja ezt a nagy öldöklést, próbálja a lükiébeli harcosokat biztatni, hogy bátran szálljanak szembe az ellenséggel, bárki is legyen az.

    Szarpédón lepattan a szekeréről és Patroklosszal találja magát szemben. Zeusz már előre siratja a kedvenc fiát (Szarpédón), sőt, elgondolkodik rajta, hogy mi lenne, ha mégis élve kimentené a csatából. Ám Héra figyelmezteti, hogy ha Zeusz a kedves fiát kimenekíti a harcból, a többi isten végtelenül dühös és irigy lesz, mert sokaknak harcol szeretett fia a trójai háborúban. Ám ha Szerpédónnak meg kell halnia, akkor Halál és Álom vigye el a testét Lükié mezejére (haza), ahol a szerettei balzsamba boríthatják és megkaphatja a holtaknak kijáró adót ( a sírhalmot és az emlékoszlopot).

    Patroklosz leöli Tharszüméloszt, Szarpédón fegyvernökét. Patroklosz és Szarpédón kocsival összecsap: Szarpédón elvéti a támadást, ám Patroklosz a dárdáját egyenesen Szarpédón szívébe mártja. Szarpédón az utolsó leheletével is biztatja barátját, Glaukoszt, hogy harcoljon bátran. Ádáz küzdelem folyik Szarpédón holttestéért: Hektór megöli Epeigeuszt, Patroklosz Íthaimenidész Sztheneláoszt, Glaukosz Bathükleuszt, Mérionész Láogonoszt. A vérontás mellett természetesen folyik az elmaradhatatlan hőzöngés és dicsekvés is.

    Apollón a közeli folyóban lemossa Szarpédón tetemét, nemenyésző lepelbe burkolja és átadja Álomnak és Halálnak, hogy vigyék haza. Patroklosz további áldozatai: Adrésztosz, Autonoosz, Ekheklosz, Megadész, Perimosz, Episztór, Melanipposz, Múliosz, Elaszosz és Pülartész.

    Patroklosznak már sok van a rovásán, Zeusz azon töpreng, mikor ölesse meg. Patroklosz természetesen elfelejti az Akhilleusznak tett ígéretét: ész nélkül hősködik, egyenesen a várig üldözi a hátráló trójaiakat. Patroklosz háromszor hág föl a bástyára, de Apollón (aki védelmezi Tróját) mindháromszor visszataszítja: nem ez Patroklosz végzete, hogy bevegye Trója várát. Hektór a Szkaiai kapukban állva hezitál, hogy mit csináljon, amikor Apollón Ásziosz alakjában (Hektór nagybátyja, Hekabé öccse) odalép hozzá, és megmondja, hogy mit kell tenni: rajta Hektór, kövesd Patrokloszt! Hektór a többi akhájra fittyet hányva üldözőbe veszi Patrokloszt. Patroklosz felkap egy hatalmas követ, és kiüti vele Hektór szekérhajtóját, Kebrionészt. Patroklosz szájhősködik egy sort, Kebrionész teteme felett Hektórral ketten megvívnak.

    Apollón hátulról megtaszítja Patrokloszt: lehullik a fegyverzete, védtelen marad, a lándzsája is eltörik. Ekkor Panathoidész Euphrobosz a lándzsájával megsebesíti, Patroklosz döbbenten hátrál. Hektór látja a helyzetet és lándzsáját Patroklosz ágyékába mártja. A hős eldől, mint egy fa. Meghal. Hektór sem képes megállni, hogy néhány hencegő szóval ne monologizáljon a haldokló Patroklosz felett.

    Hektór biztos benne, hogy Akhilleusz volt ilyen alávaló, ő küldte Patrokloszt, hogy ölje meg Hektórt (és nem maga, személyesen jött el). Patroklosz azonban felvilágosítja Hektórt, hogy hátrább az agyarakkal, mert a végzet, majd Euphorbosz, és csak harmadikként Hektór végzett vele. Patroklosz megjósolja, hogy hamarosan Hektór is követi őt a halálba, majd elhagyja az élet utolsó szikrája is a testét. Ám Hektór tovább henceg, hogy miért halna meg ő, mi van, ha ő öli meg Akhilleuszt? Kirántja a tetemből a dárdáját, egyenesen Automedónnak támad (Akhilleusz fegyverese), de az elmenekül (Akhilleusz fürge lovai menekítik ki).

 

0 Tovább

Kacagó Delfinek

blogavatar

Minden, ami ókor.

Utolsó kommentek

HTML

Feedek