Mitológiai ménes

  Következzenek a lovak, akikre büszkék vagyunk. Mert az ókori ember szerette a lovat. Tudta, hogy istentől való lény, ott ragyog benne a halhatatlanság fénye akkor is, ha az a ló történetesen nem halhatatlan. De azért a istenné lényegült hősöknek és a haláltalan olümposziaknak kijárt a halhatatlan ló. Csodaló. Poszeidón gyermekei. Poszeidón tanította meg az embereknek, hogyan kell bánni a lovakkal, ő tanította meg a lótartást. Ezért ajánlják a lóversenyeket Poszeidónnak, a tengeristennek.

érdekességek hősök lovak állatok   Különös dolog, hogy pont a 'tengeristenként' felcímkézett Poszeidón az, aki a lovak apja, aki a lovakat teremtette. Hiszen a ló egy szárazföldi állat. És mégis. Az isteni lovak legyenek bár érckörműek (Zeusz lovai/Iliász), ahogyan végigvágtatnak a földön, a világon, egyetlen kalász sem hajlik meg tőlük. Pedig néha tüzet okádnak, néha beszélnek vagy bölcsebbek az embernél, mégis, isteni lények, és azt hiszem ezt a ragyogásukat mind a mai napig megőrizték. A halhatatlan létért természetesen ők is ambrósziát fogyasztanak, akárcsak az istenek. A halhatatlan lovak a HIPPOI ATHANATOI.

   Vannak 'vízi' lovak is, a HIPPOCAMPUSok. Az ő felsőtestük egy lóé, az alsó részük egy delfiné.

érdekességek hősök lovak állatok  Valahogy így. Ez egy római mozaik, bár a rómaiak legendásan nem voltak a lovak szerelmesei. Használták, mert szükségük volt rá, a legeslegjobb közlekedési eszköz, de egy igazi római, ha tehette, nem ült lóra. Inkább a rabszolgáival vitette magát hordszéken. Nos, a hippocampusok húzzák Poszeidón tengeri szekerét, amivel a habokban nyargalászik:

érdekességek hősök lovak állatok  A lovak legendásan érzékeny állatok. Amikor Patroklosz, Akhilleusz legjobb barátja meghal, Akhilleusz lovai is gazdájukkal együtt gyászolnak: a halhatatlan lovak siratják (!) Patrokloszt. Zeusz megsajnálja a két lovat, és megígéri nekik, hogy sosem fogja megengedni, hogy Hektór megkaparintsa őket. 

Benneteket, ti szegények, mért adtunk a halandó

Péleusznak? Ti sosem vénültök s el nem enyésztek.

Tán hogy részt vegyetek nyomorában az emberi fajnak?

Mert hisz az embernél a világon nincs nyomorultabb

Mindama lény közt, mely lélegzik s mászik a földön.”

(Iliász 443-447)

   Ha már Iliász, ne feledkezzünk meg az 5. énekben szót kapó Pandaroszról sem, aki egy szál íjjal érkezik Trójába. Miért is? Nem azért, mert Pandarosz nincstelen lenne, hiszen apja, Lükáón még otthon 11 (!) harci szekeret és hozzá való lovakat adott neki. Ezeket a 'fiú' nem hozta magával a trójai háborúba, mert nem látta biztosítottnak a lovak ellátását!! Az ő lovai hozzá voltak szokva a jóhoz, a magas lóélet-színvonalhoz, és Pandarosz nem akarta, hogy rosszabbul éljenek, netán nélkülözniük kelljen.


   De most már tényleg jöjjenek azok a legendás lovak! 

PÉGASZOSZ: Apukája Poszeidón, anyuja a rossz hírű Medusa. A frigy Pallasz Athéné templomában történt, amiért az istennő igencsak felháborodott, bosszúból kígyóvá változtatta Medusa fürtjeit (meg az egész nőt egy szörnyeteggé). Perseus vágta le ezt a fejet, és a nyaki artériák szerteszét spriccelő véréből pattant ki Pégaszosz, a halhatatlan isteni ló. Pégaszosz a halhatatlanságán túl szárnyas ló volt, patái nyomán források fakadtak, költők hajtottak előtte fejet és Zeusz villámait szállította. Aztán Bellerophontész elkötötte őt és az Olümposzra kívánt törni: Zeusz villámai halálra sújtották. Ezt a büntetést sajnos Pégaszosz is megkapta: szárnyai leégtek. Zeusz fájdalomdíjként az égre emelte mint csillagképet. 
 

érdekességek hősök lovak állatokABRAX: A római hajnalistennő, Aurora szekerét húzó halhatatlan lovak egyike. Aurora nyitja meg a Nap kapuit keleten.

ABRAXAS: Héliosz napisten nyolc halhatatlan lovainak egyike

AETHON: két ló is fut ugyanezen néven; a)Héliosz napisten nyolc halhatatlan lovainak egyike; b) Árész lovainak egyike

ARION: Héraklész halhatatlan lova, később Adrasztoszé lesz

BALIUS: az istenek Péleusznak adták ajándékba a halhatatlan lovat, majd Péleusz fiának, Akhilleusznak adja a lovat, és ő húzza a hős Akhilleusz szekerét a trójai háborúban

BOREAS: az északi szél istene, aki ló alakjában húzza Zeusz szekerét

BRONE: Héliosz napisten nyolc halhatatlan lovainak egyike

CAERUS vagy CETUS: Adrasztosz lova, a szélnél is gyorsabb volt

EUOSZ: Héliosz napisten nyolc halhatatlan lovainak egyike

HARPAGUS: a Dioszkuroszok halhatatlan lovainak egyike

CONABUS: Árész halhatatlan lova, az ő szekerét húzza (és természetesen tüzet lehel)

CYLLARUS: a Dioszkuroszok halhatatlan lovainak másika

LAMPUS: Eos hajnalistennő szekerét húzó lovak egyike

NOTUS: a déli szél istene, aki lóalakban Zeusz szekerét húzza

PÉDASZOSZ: Akhilleusz lova, akit Szarpédón ölt meg a trójai háborúban

PHAETON: Eos hajnalistennő szekerét húzó lovak másika; és természetesen a római Aurora szekerét is ő húzza-ugyanezen a néven

PHLEGON: Héliosz napisten szekerét húzza

PHLOGEUS: a Dioszkuroszok szekerét húzó ló egyike, és ugyanezen a néven húzza Árész szekerét is egy paripa

PHOBUS: Árész szekerét húzó halhatatlan ló

STEROPE: Héliosz napisten halhatatlan lovainak egyike

STHENIUS: Poszeidón halhatatlan lova, az ő szekerét húzza

TRÓJA LOVAI: Erichtonius és Laomedon tizenkét halhatatlan lova, Héraklésznek ajánlották fel ajándékul Hészioné megmentéséért (a szörnytől)

XANTHOS: a)Akhilleusz egyik szekérhajtó lova, akit az istenek Péleusznak, az apjának adtak ajándékba; b)a Dioszkuroszok egyik halhatatlan lova; c)Erechteus, az athéni király halhatatlan lova

ZEPHYRUS: a nyugati szél istene, aki ló alakjában húzta Zeusz szekerét

Árész lovai: AITHON, KONABOS, PHLOGEUS, PHOBOS

érdekességek hősök lovak állatokPluto alvilági isten lovai: ABASTOR (gyors, mint a csillagok), ABATOS (gyors, mint a gondolatok), AETHON v. ETON (fürge, mint a sas) és NONIOS (gyors, mint a fény. ÉS természetesen feketék, mint a legsötétebb, csillagtalan éjszaka.

érdekességek hősök lovak állatokHektór, a trójai hős lovai: ETHON, GALATHE, LAMPUS, PODARGUS és XANTHUS

  Diomédész lovai: Négy vad, emberevő lova volt a thrák királynak, akikkel az országába tévedő idegeneket falatta fel. Héraklész egyik munkája az volt, hogy ezeket a lovakat kellett elvinnie Eurüsztheuszhoz. Héraklész frappánsan megoldotta a feladatot: a thrák királyt a saját lovaival etette meg. Eurüsztheusz a lovakat Hérának ajánlotta, érthető okokból nem merte megtartani a paripákat (azt hiszem mondhatjuk rájuk, hogy nehezen kezelhető lovak). Egy változat szerint Héraklész befogta a lovakat a saját szekerébe (tehát tudta őket kezelni), más változatban a lovak egymást falták fel (tehát mégiscsak kezelhetetlenek voltak). Ők személy szerint DINOS és LAMPON.               

érdekességek hősök lovak állatok HIPPOI KABEIROI: Héphaistos isten hozta létre őket, az ő lovai. Fém lovak, akik tüzet hánynak, és Héphaistos szekerét húzzák.

érdekességek hősök lovak állatokAineiász lovai: ezek azok a lovak, amelyeket Zeusz adott Trósznak Ganümédészért, a fiáért cserébe. Ankhíszész, Aineiász apja átverte Láomedónt; kancákat hajtott a pompás csődörökhöz, így születtek meg a saját csodalovai.


   És végül ne feledkezzünk meg a lovak másik nagy családjáról, akik félig lova, félig emberek: a kentaurokról.  Szenvedélyes lények, szélsőségesek és nagyon érzékenyek; szeretik a jó bort és a zenét, műveltek és végtelenül vadak. Szerintem inkább csak más az erkölcsi mércéjük. A leghíresebb kentaurok: Kheirón (Akhilleusz tanára), Hylaeus, Nessus (Héraklésszel volt végzetes összetűzése Deianeira miatt) és Rhoesus. 
HIPPOGRIFFEK: Szinén legendás lények, feje és a mellső végtagja egy sasé, a teste többi része egy lóé.
BUCEPHALUS: Bár nem volt halhatatlan ló, nagyon is hétköznapi ló volt, ám a nagyra törő Nagy Sándor hű társa és hátasa lévén nevét beírta a halhatatlanok könyvébe.
HYPPALEKTRYON: szintén mitológiai jószág, az elülső fele lóból van, a hátsó fele kakasból - sárga, hivalkodó tollakkal.

0 Tovább

Öszvérsors

   Ostiában van egy fürdőház, amit úgy hívnak, a Cisiariusok fürdője. A fürdőház a nevét a frigidariumban (hideg vizes medence; ezt a fürdőző a langyos és a forró vizes medence után veszi igénybe) találta hatalmas, egybefüggő mozaikról kapta. A mozaik különlegessége, hogy egy sematikus fal, a 'városfal' mentén különféle kocsikat látunk. Ezek könnyű, kétkerekű kocsik, nem szekerek. Ezek a kétkerekű kocsik a későbbi konflisokhoz hasonlóak, CISIUM-nak hívták, innen a sofőr neve: CISIARIUS. Az ilyen kétkerekű járműveket rövid útra lehetett kibérelni, egy kicsit úgy, mint manapság leinteni egy taxit. Leggyakrabban a városkapuk mentén várták utasaikat, és legendásan gyorsak voltak. 

lovak utazás érdekességek

   Például az első híres perében Cicero is említi, hogy az idősebb Roscius (akinek fiát fogták perbe az apja meggyilkolásáért) a Róma és Ameria közötti 58 mérföldes távolságot 10 óra alatt tette meg. Ez nem tűnik túl gyorsnak, de ha belegondolunk, manapság egy 51 mérföldes szakasz távlovaglási ideje 12 óra.

lovak utazás érdekességek

   És elértünk a mozaik másik izgalmas pontjához: a cisiákba nem lovak, hanem öszvérek vannak befogva! Az öszvérek nem a gyorsaságukról, sokkal inkább a kitartásukról, szívósságukról és igénytelenségükről híresek.

   Az ókori görögök szerették az öszvérversenyeket: az öszvéreket magukban futtatták, szekér és fogat nélkül. A rómaiak az öszvéreknek speciális fogatversenyt rendeztek. Szemben a lovas fogatversenyekkel, ahol kettes és négyes fogat is volt, az öszvér-fogatversenyeken módszeresen kettes fogat volt és két csapat versengett egymással, szemben a lovas versenyek négy csapatával. Ezek az öszvérek inkább olyan hibridnek tűnnek, akiket kifejezetten a gyorsaságuk miatt tenyésztettek. Plinius leírásában olvashatunk róla, hogy mi is az öszvér: egy kanca és egy háziasított szamár szerelméből születnek, rendkívül gyorsak és ellenállóak. Az apa is lehet ló; a lényeg, az öszvér a mamájára fog hasonlítani. Szóval ha a mama a ló, inkább ló külseje lesz, ha szamár a mama, inkább szamár kinézetű lesz az öszvérünk.
   A cisiariusok mozaikjának még egy izgalmas pontja van: az öszvérek meg is vannak nevezve. Természetesen beszédes neveik vannak: PUDES (szerény, igénytelen), PODAGROSUS (béna, sánta, ügyefogyott), BAROSUS (finom, kecses) és POTISCUS (ittas, becsiccsentett). Ezekkel a nevekkel az ókori öszvérek megelevenednek előttünk: látom, ahogyan a finom testfelépítésű Barosus kecsesen léptet, mellette Potiscus pedig dülöngél, nem ura a saját lépteinek.
 

lovak utazás érdekességek
Pudes és Podagrosus neve és arcképe


   És lám, azt gondolnánk az öszvérek csak néma rabszolgái a történelemnek, hiszen minden a lovakról szól, és tessék! Nevükön nevezett öszvérekkel találkozunk, egy fürdőben! A legendás lovakat, a mitológiai paripákat mindenki ismeri (aki mégsem, hiányosságát hamaorsan pótolhatja a közelgő Mitológiai ménesben tett sétával), de mi van a mindennapok hű társaival, az alázatos hátasjószágokkal? Mi késztette az alkotó(ka)t arra, hogy névvel együtt örökítsék meg az öszvéreket? Lehet ez a mozaik az öszvértörténelem ősforrása?
   Az ókori Rómában az öszvérek nagy népszerűségnek örvendtek: köszönhetően a higgadt természetüknek és hatalmas munkabírásuknak, a közlekedés patás támpilléreivé váltak, szemben a lovak ingatag jellemével és törékeny lábával. A szekerek, kétkerekű kocsik hatalmas mennyiségben árasztották el Róma utcáit, aminek következményeképp be is tiltották a nappali kocsikázást és áruszállítást. Ergo csak éjszaka lehetett az utakon tolakodni, ami az éjjeli pihenés és csend rovására történt. Az öszvérek pedig átalakultak éjjeli állatokká.

lovak utazás érdekességek
öszvérportré

   Vespasianus császár gúnyneve sem véletlenül lett Mulio (öszvérhajcsár), miután pénzügyi nehézségei miatt kénytelen volt belevágni az öszvér-bizniszbe. Nero császár öszvéreinek a pletyka szerint ezüst patkói voltak, becses nejének, Poppeia öszvéreinek pedig arany cipellők ékesítették stramm lábaikat. Bár az öszvéreknek sokkal erősebb a patájuk, mint a lovaknak, azért néha őket is megpatkolják, különleges igénybevétel esetén. Régen is igaz volt a patkolás aranyszabálya: a terepviszonyok és a ló/öszvér adottságai határozzák meg a patkolás szükségességét. Az ókorban is ismerték a mai értelemben vett patkót, bár gyakrabban használtak amolyan cipőcskéket: egy vastag bőrrel tekerték be a ló patáját, és ezt egy szíjjal kötötték meg a bokájánál. Tényleg úgy néz ki, mintha egy bokacsizma lenne rajta. Pompeiből mindenesetre előkerült egy pár lócipő, ám a keskeny nyomtáv miatt felmerül a gyanú, hogy ezek egy öszvér patkói voltak!

lovak utazás érdekességek
öszvérarcú rhütón, a vidám ivászatok kelléke

0 Tovább

Mit rejtenek a labirintusok?

 Mivel a görögök és a rómaiak nem kötöttek olyan szoros barátságot a lovakkal, mint mondjuk a szkíták, maradt a végtelen gyaloglás. Gyalogoltak a római hadseregek, gyalogoltak a görög bölcsek, és gyalogoltak a héroszok az emberi lélek úttalan útjain és belső ösvényein. Mert egy úton végigmenni nem csak fizikailag lehetséges, hanem átvitt értelemben is. És hogyan barangolhat az ember a legbelső utakon? Hát a labirintusban!

   A labirintusokat ábrázoló mozaikok nem feltétlenül a szem és vizuális érzékek gyönyörködtetését szolgálják. Persze ma már nehéz elvonatkoztatni ettől a sematikus gondolkodástól, de az ókori emberben még volt ilyen valami. Lélek. Ehhez, hogy ezt a labirintus-témát megértsük, el kell engednünk a mai gondolkodást, a mai világképet, és egy kicsit bele kell bújni az ókori ember bőrébe. És lelkébe.

   A legtöbb mozaik (14 db) különböző fürdőkből került elő, a leghíresebb és legszebb mozaik-ábrázolások (7 db) pedig kifejezetten a mai Tunézia területéről kerültek elő. A fürdőkben talált labirintusok viszont az egész kérdést egy teljesen más aspektusba helyezik. Természetesen a labirintus-formára nyírt sövénynek is és a kőkert-labirintusoknak is az a feladata, hogy az ember végigmenjen rajta, de ez azért egy kicsit más. Ezek a labirintusok nem csupán térbeli labirintusok, ezek olyan ösvények, amelyek elmossák a különbséget mítosz és valóság, múlt és jelen között. A labirintus egy időgép, egy varázslat, vallás és babona, álom és valóság. Valóságos tere a fürdőnek, ahol a helyiségbe belépve a padlón mozaikot találunk. A helyiség zárt tere egy feladvány, a vonalak falakká válnak és az út a lábunk alatt.

   Érdekes, manapság a labirintusra mint rejtvényre, útvesztőre tekintünk. Egy feladatra, amit meg kell oldani. Aki bent reked, az veszt. Hogy mit, azt nem egészen értem, de mi már nyertesekben és vesztesekben mérjük a világot. Minden helyzet feladattá válik, amit meg kell oldani. Az ókori ember számára a labirintus út, lehetőség, emlékezet. Út egy másik világba, út a múltba, út egy átalakuláshoz. Lehetőség egy változásra, egy metamorfózisra. És emlékezet a múltra, a múltbeli utakra, amelyek az őseinkhez visznek, és az élet örök körforgásában magunkhoz. Aki az útra lép, a múlt ösvényére lép, a jövőbe tart, az elei és a saját mítoszán keresztül. A labirintus jelentette az ókori ember számára Mínosz király büszkeségét, Daidalosz építészeti bravúrját, Pasziphae bujaságát, a Minótaurusz anyját, Ariadné és Thézeusz szerelmét, a Minótaurusz történetét, Thézeusz hősiességét, és végső soron azt, hogy legyőzte a bikát, a szörnyet.

  Thézeusz hősiessége tűnik a legmeghatározóbb elemnek abban, hogy a labirintus-ábrázolások miért épp a fürdőkből kerültek elő. A rómaiak sokkal komplexebben tekintettek az épületeikre, mint mi. Számukra a mozaik nem 'csak' egy díszítő elem volt, hanem szerves része az épületnek, a helyiségnek. Ugyanolyan fontos, mint maga az épület. A labirintus pedig pontosan az a dolog, aminek egyszerre van mitológiai mondanivalója és építészeti mélysége. Építészetileg Daidalosz struktúrái és utolérhetetlensége mutatkozik meg, mitológiailag egy hérosz győzelme. Minkét síkon erős és jelentéssel teli üzenettel állunk szemben. 

    Egy mozaikon, egy labirintuson nem lehet egyszerűen keresztültrappolni, ahogyan azt manapság tesszük. Noha nem képez áthatolhatatlan falakat, az ókori labirintus-mozaikokon nem lehet keresztülsétálni, mint egy padlómintán. Pontosan ez a mitológiai többlet az, ami kiemeli a mintát a padlóminták valóságából: a mítosz pedig jelen esetben beavatás. A labirintus belemerülést, elmélyedést követel. A fürdőbe betérők így megtapasztalhatták, hogy a labirintuson való áthaladás rituális cselekedet, ezáltal a közös fürdőzés is túlmutat a test megtisztításának mindennapos gyakorlatán, rítussá válik, mégpedig közösségi élménnyé, így válik a közös fürdőzés a test lemosásán túl mentális megtisztulássá. A különböző hőmérsékletű helyiségeken való áthaladás is ennek a rítusnak és utazásnak a része.

    Van egy másik érdekességük is ezeknek a labirintusoknak. Mi, mai emberek azt gondoljuk, hogy egy labirintuson végig kell menni - fizikai értelemben. Ám ezek a fürdő-mozaikok gyakran annyira kicsik, hogy fizikailag lehetetlen végigjárni őket. Egyetlen akkora labirintus van (Mactaris), amin tényleg végig lehet sétálni. Persze ezen is csak tyúklépésben, de a többire még ez sem igaz. Mert spirituálisan kell ezeket az utakat megtenni. Ezek belső utak. A szemmel látható labirintus csak a kapu, ami elvezet az útra. De ezeket az utakat nem lehet látni, kézzel fogni. 

   A legtöbb labirintus-ábrázolás középpontjában Thézeuszt és a Minótauruszt látjuk. Thézeusz kisportolt, atléta alkatú fiatalember, végső soron az egyetlen, aki legyőzhette a Minótauruszt és megszabadíthatta a népet a rémuralmától. A történet számos elemében keveredik a valóságos és a mitikus sportesemény. Mert figyeljük meg, hogy HOGYAN győzi le a szörnyet. A lényeg a hogyan-on van.

    Birkózók ábrázolásán láthatjuk ugyanezt a pózt. Akár az aquincumi fürdőmozaikra tekintünk, akár a híres ökölvívó-ábrázolásokra gondolunk, ugyanazt a testtartást látjuk: a győztes a hóna alá szorítja az ellenfele fejét, a legyőzött fél térdre ereszkedve, megadóan, felénk fordulva tekint ki a képből. Thézeusz tehát ökölvívásban győzte le a Minótauruszt. Nem leszúrta vagy felnyársalta vagy kibelezte, mint várnánk, hanem leboxolta. Mi több, a mozaik(ok) nem számolnak be véres győzelemről, nincs a Minótaurusz feje elválasztva a testétől és egyéb horror jelenetek, csupán annyit látunk, hogy fél térdre ereszkedve feladta. De évezredek óta tudjuk, hogy a Minótaurusz vesztett. És ez az életébe került. Pedig a mozaikon határozottan egy ökölvívó versenyre emlékeztető győzelmet látunk, nem véres leszámolást. Thézeusznak sportosan rövid haja van, mint a pankrátoroknak és az ökölvívóknak, hogy az ellenfele ne tudjon belecsimpaszkodni a loboncába. 

   És igen, a fürdők nem csupán a test megtisztításának kultikus templomai voltak. Amolyan testkultúra-templomokként is értelmezhetjük, mert testedzéseket is tartottak itt. Iuveanalisnál is olvashatunk a fürdőkben labdázókról és súlyemelőkről. Martialis pedig az ő keserédes stílusában ekézi az önimádókat, akik tükör híján mások elismerő tekintetének tükrében formálták idomaikat. És voltak itt ám ökölvívások is. Mi sem jobb, mint egy kiadós sportolás után a fürdés!

   A fürdőbe belépő Thézeusz nyomdokaiba szegődött. Ahogyan végighaladt a labirintuson, Thézeusszá vált. És a labirintus közepén várta a Minótaurusz. A lehetőség, hogy hőssé, győztessé, hérosszá váljon. Thézeusz nyomdokait követjük a labirintusban. Thézeusszá válunk az ösvényeken. Mert minden labirintus közepén ott van a lehetőség, hogy többek legyünk önmagunknál. 

   A mactarisi labirintusnak van még egy érdekessége. Az egész helyiséget kitölti. Ahogyan az ember belép az ajtón, azonnal a labirintusban találja magát. Nem lehet kikerülni. Végig kell menni rajta. Ja, és nincs a közepén Minótaurusz. Egyesek szerint ebben a helyiségben valódi ökölvívásokat tartottak. De az is lehet, hogy itt az emberre nem Minótaurusz várt, hanem a saját szörnye, akit neki kell legyőznie. Mindenkinek a legnagyobb démona, a legnagyobb ellenfele. Önmaga.

0 Tovább

10+1 Érdekesség - SPÁRTA

   Spárta az ókori világ egyik legtitokzatosabb és legizgalmasabb pontja. Tele van kérdésekkel és ellentmondásokkal, amit mind a mai napig nem sikerült föloldani. Pedig Spárta ott van, létező és kutatható hely, akárcsak Trója és sok más legendás hely. Ám a mítoszok erősebbnek bizonyultak, a Spártáról alkotott képünket át-meg átszövi a legenda. Azzal együtt, hogy egész könyvtárnyi irodalma van a témának. 

   Én sem kívánok a Spárta-mítoszon farigcsálni, éli az a maga életét nélkülünk is, inkább csak vegyünk tíz (+1) érdekességet, ami talán igaz, talán nem, de mindenképpen igazi spártaság!

Spárta harcosok érdekességek

1. Királyok: Spártában mindjárt kettő is volt egyszerre. Az egyikük megvívta a csatákat, míg a másik otthon maradt, és felügyelte a városállam ügyeit. Egyenjogúak voltak, ám aki a hadakat irányította, azért kimondatlanul is egy kicsit súlyosabb egyén volt. De a spártaiak kicsire nem adnak: a két király egyenlő. És az egyenlők között is egy kicsit egyenlőbb, hiszen a királyok szigorúan a legjobb és legelőkelőbb családokból származtak.

2. Sírkövek: ma már teljesen megszokott dolog, hogy egy halottnak van valamilyen síremléke, történetesen sírköve. Ám Spártában ez nem ennyire egyértelmű, hiszen csak kevesen kaptak sírkövet. Először is azok, akik valamilyen kiemelkedő harci cselekedetet hajtottak végre (azért egy városnyi hős között ez nem lehetett egyszerű), hősi halált haltak Spárta védelmében; másodszor azok a nők, akik belehaltak a gyerekszülésbe. Gyereket szülni az ókorban az egyik legveszélyesebb dolog volt, sokkal nagyobb merészség, mint háborúba menni. És a spártai nők legfőbb feladata az igazi harcosok világra hozatala, tehát ők is hősi halált haltak. A többiek meg mentek a levesbe.

Spárta harcosok érdekességek

3. Cipők: általában elmondhatjuk, hogy a spártaiak nem hordtak cipőt. Sem otthon, sem háborúban. Ha óvni kellett a lábukat bármitől, az csakis a fagyos tél lehetett. Semmi más nem indokolhatta a lábbeli viseletét.

4. Soha ne add meg magadat! Inkább halj meg büszkén, mint élj vesztesként. Erre nagyon kényesek voltak, feladni, fogságba esni, menekülni, könyörögni az életedért a legnagyobb szégyennek számított. Inkább legyél halott, semmint nyúlszívű túlélő. Persze ezt ma már nehéz megérteni, de gondoljunk csak bele, még nagyapáink korosztályában is vannak/voltak nagy álmodozók, akik nem féltek úgy élni, ahogyan azt megálmodták!

Spárta harcosok érdekességek
A legenda szerint Leonidas király ezt válaszolta a perzsa nagykirálynak -a világ urának - ki felhívta szíves figyelmét a fegyverei átadására: VEDD EL!

5. 20 000: ennyi perzsa harcos lelte halálát Thermopülainál. A perzsa áldozatok száma pont ötször annyi, mint a görögöké.

6. Tizenkét évesen érték el a fiúk azt a kort, amikor leborotválták a hajukat (amire amúgy nagyon büszkék voltak) és meztelenre vetkőztetve arra kényszerítették őket, hogy lopjanak maguknak ennivalót. Hogy erősek legyenek és mindent kibírjanak.

7. 10 000: Lükurgosz legendás seregének létszáma. Lükurgosz az utolérhetetlen spártai hadsereg struktúrájának és működésének megálmodója, aki a spártai hadviselést mind a mai napig felejthetetlenné és megfejthetetlenné tette.

8. Rabszolgák. A spártaiak maguk harcosok és nemesek, de a piszkos munkát abban a világban is el kellett végeznie valakinek. A rabszolgáknak. Ők voltak Messzénia és Lakónia lakói, akik a helóták néven váltak halhatatlanná.

9. Osztozkodás. A spártai katonának kötelessége magának a fegyverzetét előteremteni és használatra készen tartani. Ez nem kis pénzt jelent, ám a spártai fegyverek legendásak, akárcsak a forgatóik, így nem volt ritka, hogy a fegyverek apáról fiúra szálltak. A több generációt is kiszolgáló harci eszközök nem véletlenül kapnak nevet és helyet a történelemben.

10. A legenda szerint Leonidas király a 300 legjobb harcosával nézett farkasszemet a perzsák 10 000 fős seregével, és addig harcoltak, amíg az utolsó spártai is életben volt. Lehet, hogy spártai harcos tényleg 300 volt Thermopülainál, de sokan a környező városállamokból is részt vettek az ütközetben.

Spárta harcosok érdekességek
A thermopülai csata emlékműve

+1 A spártai nők rengeteget sportoltak. Úgy tartották, hogy a jó kondícióban lévő, erős nők képesek erős harcosokat szülni. A nők ugyanúgy részt vettek az atlétikai versenyeken, és innen is ered(het) a spártai nők legendás harciassága: nem úgy tekintettek rájuk, mint gyenge kis virágszálakra.

Spárta harcosok érdekességek

Bónusz: a vörös volt a kedvenc színük.

0 Tovább
12
»

Kacagó Delfinek

blogavatar

Minden, ami ókor.

Utolsó kommentek